Ezen az oldalon a táblázatban leírt mérgező növényekrről olvashatsz részletesebben!
Piros gyűszűvirág
Magas termetű kétnyári növény, mely nyáron díszít virágzatával. Mivel kétnyári növény, ezért virágaiban a második évben gyönyörködhetünk, az első évben levelei fejlődnek ki. A piros gyűszűvirág erősen mérgező növény! Látványos megjelenése miatt, az angol kertek és más természetes hatású kertek egyik elmaradhatatlan növénye. Jól mutat más virágok társaságában csoportosan ültetve, kerítések, falak mellé szintén ültethető. Ültetési helyéül félárnyékos helyet keressünk, ahol a talaj tápanyagban gazdag, jó szerkezetű. Célszerű ültetés előtt a talajt feljavítani komposzttal. Kedveli, ha talaja nyirkos, öntözzük rendszeresen, mértékkel. Kártevők közül a csigák és a levéltetvek megjelenése jellemző, betegségek közül főként a lisztharmat és a levélfoltosodás okozhat problémát. Szaporítani magról lehet.
Rebarbara
A rebarbara amolyan határeset növény, sokan ismerik és szeretik hazánkban, mások inkább óvakodnak tőle, mert levelei mérgezőek. Éppen ezért a levelét semmilyen formában nem érdemes fogyasztani, mert tartalmaz méreganyagokat, amelyek főzéssel sem semlegesíthetőek. A szára azonban bátran felhasználható. A rebarbara szára megvastagodott, így szépen fel lehet szelni, és kompótba, süteménybe téve finom ízt ad ételünknek. Termetes bokorrá növő, évelő növény. Föld alatti gyöktörzse nagy, 3-4 kg-os is lehet. 6-7 évig jól hajt, de akár 20 évig is elél. Vitaminokban (A-, B1-, B2-, C-vitamin, niacin) és ásványi anyagokban (kálium, kalcium, foszfor, magnézium, szelén) gazdag, friss zöldség, aminosav-összetétele és -tartalma is hasznos. Jellegzetesen fanyar, savanykás ízét magas almasav-, citromsav- és oxálsav-tartalma határozza meg. 100 g rebarbara mindössze 16 kilokalóriát tartalmaz. A rebarbarát valószínűleg mintegy 4500-5000 éve ismerik. Első konkrét írásos nyoma i.e. 2700-ből való, s egy kínai gyógyfüves könyvben található. Gyógynövényként gyöktörzsét használták.
Lilaakác
Kínában honos. Bár indás kúszónövény, kialakítható belőle fa-jellegű alak, általában csavarodó törzzsel és ellapuló felső résszel. A lilaakác balról jobbra csavarodó hajtásaival 8-10 méter magasra is felkúszó, erőteljes kúszócserje, páratlanul szárnyalt levelekkel. Gyors növekedésű, évenként akár 1-3 métert is nőhet. Kékeslila, gyengén illatos virágai áprilistól június elejéig, 20-30 cm hosszú, lecsüngő fürtökben nyílnak. Termése 12-15 cm hosszú, szőrös hüvely. Kisebb szárazságot még elviselő, meleg, napos fekvést kedvelő mezofiton. Fiatal korban ajánlatos vesszőit télire a föld felszínén betakarni, mert kissé fagyérzékeny, később azonban jól tűri a klímánkat. Kínából Európába és Észak-Amerikába 1816-ban jutott el, és az egyik legnépszerűbb kerti kúszónövény lett dús, illatos virágzata miatt. Néhány területen azonban (például az Amerikai Egyesült Államok keleti részein), ahol a talajviszonyok hasonlóak a kínai környezetéhez, és így a növénynek kedvezőek, túlságosan is elterjedt.
Buzogányvirág
Magyarországon régóta kedvelt szobanövény, melynek fő díszét nagyméretű, mintás levelei adják. A levelek mintázata rendkívül változatos az adott fajtától függően. A buzogányvirág a világos, vagy félárnyékos, nem tűző napos helyet kedveli. A huzatot és a hőmérséklet-ingadozást kerülni kell, egész évben meleg, télen is 18 fokos hőmérsékleten érzi jól magát. Vízigénye és tápanyagigénye átlagosnak mondható. Télen kevesebbet öntözzük, egyéb évszakokban tartsuk mindig nedvesen a földjét. Szereti, és igényli is a párás levegőt, ezért gyakran permetezzük vízzel a leveleit. Átültetni kétévente tavasszal lehet B virágföldbe. Az idősebb növények felkopaszodhatnak, ezek visszavágás után újból kihajtanak. Mindenképpen olyan helyet keressünk számára, ahol kisgyerek, vagy háziállat nem férhet hozzá, és gondozása során is járjunk el körültekintően. Átültetése, illetve szaporítása során is használjunk kesztyűt, és alaposan mossunk kezet!
Liliom
Kb. 90 fajt számlál. Talaja mindenképpen laza szerkezetű és jó vízelvezetésű legyen. A fehér liliom és a teltvirágú liliom az enyhén meszes, laza talajt kedveli leginkább, a Trombitavirágú liliom esetében pedig a tápanyagban gazdag talaj a legmegfelelőbb. Ősszel érdemes trágyázni, hogy megfelelő mennyiségű tápanyaghoz jusson a növény. Fényigényes növény, mindenképp napos, világos helyet kell a számára, lehetőleg olyan, ahol a tövét nem éri tűző nap. Szaporítani hagymával lehet. A liliom hagymáit augusztus-szeptember környékén célszerű elültetni. Érdemes 20 cm-es tőtávot, és 15 cm-es mélységét tartani az ültetés során. A liliom viszonylag ellenálló a betegségekkel és kártevőkkel szemben. A betegségek közül talán a gumórothadás okozhat gondot, kártevőket közül pedig a liszteske, a levéltetvek, és a vízipocok jelenthet veszélyt. A fehér liliom, színe miatt az ártatlanság, tisztaság szimbóluma is. A liliom vágott virágként is népszerű, gyakori virága az esküvői csokroknak.
Nárcisz
A nárcisz évelő hagymás növény, fajtáinak száma szinte végtelen, találunk köztük egészen kistermetű, kisvirágú, és persze magas, teltvirágú fajtákat is, amelyek fehérben és a sárga árnyalataiban játszanak. Nemcsak kertünk dísze lehet a nárcisz, akár vágott virágként, vagy cserépben hajtatva lakásunkba is becsempészhetjük vele a tavaszt! Ültetéséhez olyan helyet keressünk, ahol a talaj megfelelően vízáteresztő, és tápanyagnak sincs híján, valamint a növény elég fényt kap. Hagymáit az ősz első felében ültessük el. A hagymák jól viselik a telet, külön takarás nélkül is ellenállnak a fagyoknak. A virágzást követően a nárcisz zöld részei elszáradnak, ezeket csak akkor vágjuk le, ha már teljesen elszáradtak. A nárcisz hagymákat érdemes lehet néhány évente felszedni, nyár elején, így még szebb virágzást érhetünk el. Szaporítani a hagymákról leválasztott sarjak segítségével lehet.
Leander
Széles vidéken honos, a Földközi-tenger medencéjétől a Közel-Keleten át egészen Indiáig. Kína déli részein is előfordul. Betelepítették számos, szubtrópusi éghajlatú területre, így Madeirára is, ahol a sziget déli partvidékén a tenger szintjétől 400 m-ig nő, főleg az utak mentén. Szimpla vagy dupla szirmú, színes virágai az ágak csúcsán nyílnak. Az öt sziromlevél az óramutató járásával egyező irányban csavarodott, ettől a virág kis kerékre emlékeztet. Színe lehet fehér, sárga és a rózsaszíntől a bordóig bármilyen árnyalatú. Illata „édeskés”, átható. A szárazságot jól tűri, mivel mélyre nyúló gyökérzete eléri a talajvizet. A talaj iránt nem túl igényes, de az enyhén meszes, kissé kötött talajt kifejezetten szereti. Már az ókorban is dísznövénynek ültették; első ábrázolásait az i.e. 14. századból, Krétáról ismerjük. Magyarországon máig kedvelt. Fajtától függően 0 és -10 °C között már károsodnak, ezért a magyarországi éghajlaton télen csak fagymentes helyen tárolható. Magról nagyon nehézkesen szaporítható, ezért célszerűbb hajtatni.
Havasszépe
Évezredekkel ezelőtt előkelő helyet foglalt el a Japán és a kínai császári kertekben. Díszítő elemként használták a régi keleti porcelánok és selyem táblaképek készítésénél. A növény eredete vagy őshazája a Távol-Kelet, de mára már elterjedt Ázsiában, Észak-Amerikában, Európában, de a legtöbbet Kínában, Indiában és a Himalája lejtőin találunk. Hazánkban szombathelyi Kámoni arborétumban található legnagyobb állományai, de fel-lelhetők Kőszegen, Zircen és Sárváron is. Parkokban, ritkás lombos fák vagy tűlevelű fenyők között félárnyékos helyen érzi legjobban magát. Legjobb, ha tőzegtalajba vagy erdei avarral fedett talajba kerül és csapadékos, párás a környezet számára. A levegőtlen pangó vizes talajon megbetegszik, esetleg elpusztul. Száraz időjárásban, ha esővízzel öntözzük tenyészidőszakában meghálálja. Szebbek lesznek a levelek és fejlettebbek a virágok. A növényt célszerű hajtásról szaporítani, de magról is szaporítható. A félfás csúcshajtásokat tíz-tizenkét centiméter hosszan vágjuk le és gyökereztessük tőzeg és homok keverékébe. Tegyük hűvös, árnyékos helyre a kertünkbe és tartsuk nyirkosan a talajt. A növényt tavasszal az utolsó fagyok elmúlása után ültessük.
Azálea
Téli időszak nagy slágere az azálea. nem igazán illatos virág, de a téli időszakban a sok csodaszép színes virágával a lakás dísze lesz. Könnyen tartaható virág, így a kezdő virágnevelőknek is ajánlott. Az eredeti őshazája Japán, és Közép-Kína területei. Virágai a fehér, rózsaszín, egészen vörös lehet és különböző árnyalatok keverékei. A világos helyeket kedveli, ahol nem éri hosszú ideig tűző nap, mert azt nehezen tűri. Az őszi időszakban a kb. 5-12 fokot kedveli. A bimbók megjelenésekor, duzzadásakor szükséges melegebb helyre tenni, ekkor igényli a kb. 18 fokos átlaghőmérsékletet. Általánosságban a hűvös és friss levegő a legjobb számára, így tehetjük ablak közelébe, de fűtőtesttől tartsuk messze. Számára az a legjobb, ha lágy vizet használunk az öntözéshez, hiszen a meszeset nem bírja. Ne hagyjuk a gyökere körül, hogy teljesen kiszáradjon, de ne is öntözzük meg, hogy álljon a vízben. Természetesen a forró nyári időben több vízre van szüksége, ősszel pedig kevesebbre. Igényli a tápanyag pótlását, így kis töménységű tápoldatra van szüksége, amelyet a virágzása után kb. augusztusig végezzünk el kb. kéthetente. Átültetésre évente vagy kétévente van szükség. Erre a legjobb időszak virágzás után van.
Közönséges tiszafa
A Kárpát-medencében középhegységi faj; megtalálható például a Bükk-vidéken (Ómassa, Lillafüred), a Bakonyban (Szentgál, Herend, Bakonybél) és még sok kisebb folton. Eredeti élőhelyén végveszélyben él, ezért a Nyugat-magyarországi Egyetem szakemberei 2011-ben az év fájává választották. Termete apró vagy közepes; tipikusan 10-20, legfeljebb 28 m magasra növő fa, gyakran csak bokor. 3-6 mm átmérőjű porzós tobozvirágzata gömbölyű. Örökzöld. Lassan nő, de igen sokáig, rendszeresen 500-1000, egyes esetekben akár 2000 évet is megél. Mérge legerősebben a lovakra hat, de marhák, disznók, más egyéb háziállatok sem tűrik jobban. Különösen a nőivarú példányok látványosak színes terméseikkel. Fája rugalmas, a rendszeres hajlító igénybevételt jól tűri, ezért különösen alkalmas volt az ókorban, illetve középkorban használt, úgynevezett botíjak készítésére. Manapság főleg dísznövénynek ültetik.
Fehér fagyöngy
Az egész télen zölden maradó fagyöngyöt gyakran a megújulás szimbólumaként is számon tartják. Sok országban karácsony környékén díszítésre használják, tartós asztali és mennyezeti dísz készíthető belőle. 1300 fagyöngy faj létezik világszerte, ezek közül globális szinten több mint 20 fagyöngy faj van veszélyben. Hazánkban mindössze két fajuk él, a sárga és a fehér fagyöngy. Minden fagyöngy parazitaként nő a fák és cserjék ágain, félélősködő. A fagyöngyök termése fehér színű, kocsonyás állagú, opálos, gyöngyszerű bogyó. A fagyöngy ősidők óta nagy becsben tartott növény, melynek a kelták szerint varázsereje van. Az ajtófélfára helyezett csokrokról a mai napig azt tartják, hogy távol tartják az ártó szellemeket. Mérgező tulajdonsága ellenére számos gyógyhatása ismert. Kiváló magas vérnyomásra, érelmeszesedésre és szívritmus-szabályozásra is használjuk. Jó szédülésre, fülzúgásra, és javítja a koncentrációs képességet. Nyugtató hatása miatt epilepsziás rohamok megelőzésére, fejfájásra is használható. Fagyöngyből nem szabad forró teát készíteni, mert a főzéstől tönkremennek értékes hatóanyagai. Kizárólag hideg áztatással készíthető fagyöngytea.
Májusi gyöngyvirág
Az enyhe klímájú eurázsiai területeken honos. Hivatalos termesztésbe vonása 1420-ra datálódik. Finnország nemzeti növénye, és a norvég katonák kabátját is díszíti. A préselt virágokat dekorációkban is használják. A gyöngyvirág magyar nevét a gyöngyöm-virágom becézés vagy virágainak gyöngysorszerű elrendezése ihlette. Magassága 20-30 cm közötti, a földbe kúszó, elágazó gyöktörzse segítségével terjed. 2 darab,széles-lándzsás, épszélű, tőálló levele fejlődik. Május elején már megörvendeztet virágaival. A tőkocsányon fejlődő bókoló, fürtös virágzatának szirma forrt lepel, amely fehér színű, harang alakú. Oroszországban virágjának borszeszes kivonatát nyavalyatörés ellen alkalmazták oly módon, hogy a gyógyítást annyi cseppel kell megkezdeni, ahány éves a beteg.
Borostyán
A közönséges borostyán egy láncosan láncoló, a földre tapadó növény, amely általában 3-20 méter magasra nő, örökzöld cserje. Leginkább a mediterrán éghajlatú területeken fordul elő, de jól alkalmazkodik más éghajlati viszonyokhoz is, így széles körben elterjedt a világon. A borostyán gyakran található erdők, bokorerdők, hegyoldalak, sziklafalak, völgyek és patakpartok alján,de jól alkalmazkodik a városi környezethez is, és gyakran található kövezett utak mentén, falakon és épületek oldalán is. Betegségei, kártevői közt előfordulhatnak fonálférgek, levéltetvek, kórokozó gombák. Néhány élettani hatása a szervezetre: levelei csillapítják az asztmát és védik a sejteket, a borostyán kivonatoknak fájdalomcsillapító hatása van, védelmet nyújtanak a szív- és érrendszeri betegségek ellen. Azt is fontos megemlíteni, hogy a borostyán gyógynövényként való használata nem mindenki számára biztonságos, ezért egy orvossal való konzultáció javasolt mielőtt használnánk.
Magyal
Nyugat és Dél-Európa erdeiben őshonos örökzöld kétlaki cserje. Kifejezetten hosszú életű növény, növekedése azonban elég lassú. Kifejlett mérete kb. 2-5m körül van, de léteznek alacsonyabbra növő fajtái is. Díszítőértékét cikk-cakkos éles szélű, fényes, zöld levelei valamint a velük kontrasztot alkotó piros bogyói adják. Ültetéséhez világos, vagy félárnyékos helyet válasszunk, jól érzi magát lombos fák alá ültetve, aljnövényzetként is. Átlagos vízigényű növény, az idős növényeket elég tartósan száraz időszakokban öntözni, a fiatal növények rendszeres öntözést igényelnek. Ültetőközegként a tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talaj megfelelő számára, ilyen ültetőközegben fejlődik igazán szépen. Fiatal példányai érzékenyek a téli fagyokra, ezért ezeket célszerű lombréteggel takarni. Metszéssel jól alakítható. Kártevők közül az aknázólégy, a pajzstetvek és a takácsatkák támadhatják meg. Szaporítása dugványok segítségével történik.
Farkas kutyatej
Európában, így hazánkban is őshonos közepesen magas, erőteljesen terjedő, feltörő szárú évelő növény, mely főként sziklakertbe ültetve lehet kertünk dísze. A farkas kutyatej nem túl igényes növény, napos, világos esetleg félárnyékos helyre is ültethető. A rosszabb minőségű, tápanyagban szegény, kavicsos vagy homokos talajokat is jól tolerálja, igaz ilyen körülmények között kevésbé terjed, mintha tápanyagban gazdag földbe ültettük volna. Túlságosan kötött talajba ne ültessük, lényeges, hogy a talaj jó vízelvező képességű legyen. Átlagos vízigényű növény, szereti, ha földje kissé nyirkos, ezt mérsékelt öntözéssel biztosíthatjuk. Kártevők általában nem károsítják, betegségek közül időnként a levélrozsda támadja meg. Szaporítani tőosztással lehet a legegyszerűbben. Márciustól októberig virágzik. A virágok a szár csúcsán 14-15 ágú bogernyőben nyílnak. A halványzöld virágok egészen kicsik és jelentéktelenek, csészéjük vagy szirmuk nincs.
Ricinus
A trópusi Afrikából származik. Eredeti élőhelyén, a trópusokon 10-12 méter magasságig is megnővő évelő, ám hazánkban a nagyon fagyérzékeny növény csupán egy évig él, és nem nő 3 méternél magasabbra, átlagosan 1-2 métert ér el. A kis fához hasonlító, jó árnyékot adó növényt magról szaporíthatjuk. Ültetni április-május környékén kell, laza talajba, hogy a gyökerek szabadon terjedhessenek, és stabilan megtartsák a magas növényt. A bibliai Jónás könyvében fontos szerepet játszik egy gyors növekedésű növény, ami Jónás prófétának árnyékot adott ninivei küldetése idején. A héber Biblia ezt a növényt kikajonnak, azaz ricinusnak nevezi. Innen származnak a csodafa, csodafű, Jónáskabak, Jónás fája elnevezések. Állítólag elűzi a vakondokot, emiatt a népi elnevezése vakondokfa. Vannak, akik szerint a vakondok mellett a lótetűt is elűzi. Bár a ricinus magjából a gyógyszeripar hashajtót készít, a mag rendkívül mérgező, tehát már elültetni is kesztyűben kell.